Hétforrás

A bővizű forrást 1896-ban, a Millennium tiszteletére építették ki, hét kifolyónyílással, amelyek sorban a honfoglaló hét vezér nevét viselik. A forrás az erdő mélyén, a mai osztrák határ mellett, a régi határsávban található. A nyolcvanas években még csak külön engedéllyel és idegenvezetővel volt elérhető. A forrást és környékét 1994-ben és 2008-ban ismét felújították. Vize kitűnő ivóvíz, hőmérséklete 10 °C körüli.

Ma is népszerű kirándulóhely, a kőszegi Szabó-hegyről kb. 2,5 km-es kényelmes gyalogtúrával közelíthető meg. Az Óház-tetőn egykor állt Óvár vízellátását biztosította.

Tavasztól a medence alján gyepi békák élik mindennapjaikat. A patak völgyében apró, barna színű ökörszemek építik fészküket. A patak sodrásának ellenálló köveken, tuskókon hegyi billegetők várják rovarvacsorájukat.

Helyi hiedelem, hogy aki mind a hét forrás vizéből iszik, annak teljesül egy kívánsága. A kirándulók számára a forrás közvetlen szomszédságában asztalokat, padokat állítottak, tűzrakó helyeket alakítottak ki.

A Hétforrásról Kőszeg neves költője, a XVIII. században élt Rájnis József (1741–1812) is megemlékezik: "Ott amaz hét forrás kelleti vizét".

Írottkő

Az Írott-kő (németül Geschriebenstein) a Kőszegi-hegység és egyben Dunántúl legmagasabb, 882 méteres pontja. Magyarország legmagasabb hegycsúcsai között ezzel a 37.

Első említése a 14. századból származik. Akkoriban Fenyőhegyként emlegették. A 17. században a Szálkő nevet kapta a csúcs. A mai Írott-kő nevet egyes feltételezések szerint az itt áthaladó Batthyány–Esterházy határ feliratozott határkövéről kapta.

1891-ben állították az első kilátót ide. Ez egy fából készült torony volt, mely 1909-ig szolgálta az idelátogató turistákat. Az osztrák–magyar határ az 1913-ban épült kő kilátó közepén húzódik végig, ezt a torony közepén egy határkő is jelzi. A kilátó bejárata az osztrák oldalon van.

A vasfüggöny idején a kilátó épületét a drótkerítés kikerülte és osztrák oldalon hagyta, látogatása is csak onnan történhetett. Az egykor gondozott országhatárt a sarjadásból megerősödött és felnőtt nyírfaerdő jelöli már csak.

2002. május 1-jétől a gyalogos és kerékpáros turisták számára határátlépési pontok létesültek a Kőszegi-hegységben, melyek közül az egyik ennél a kilátónál volt. A kilátón kívül itt található az Országos Kéktúra nyugati végpontja is. Közigazgatásilag Bozsok községben fekszik. A legközelebbi magyarországi település Velem. A legközelebbi város Rohonc (Rechnitz, Ausztria), a magyar oldalon Kőszeg.

Szent Vid kápolna - Velem

Velem fölött, az 582m magasan található Szent Vid-hegyen telepedtek meg a vidék első lakói. 1713-ban egy Hilerián nevű szerzetes épített itt remetelakot és kápolnát. Később a helyiek búcsújáró helyként is látogatták. Ennek utódja az 1859-ben épült Szent Vid templom.

A Szent Vid-hegyen található Szent Vid-templomot, amelynek tornyában 13. századi kerített lőréses alapokat találtak, már a 17. század végén jelzik a források. Egyhajós barokk épületét 1859-ben építették át. Korábban a környék jelentős búcsújáró helye volt. A község nevét először a rohonci vár részeként, egy birtokfelosztás kapcsán írták le, Welyen (1279) alakban. Az 1400-as évektől története a rohonci uradalomhoz kapcsolódik.

A 16. századtól Batthyány birtokok vannak a községben. Az 1630-ból származó megállapodás tartalmazza a szőlő művelésének kötelezettségét is.

A két világháború közötti időszakban felfedezték természeti értékeit, idegenforgalma fellendült. A 30-as években strandot adtak át. 1938-ban Szombathely városa emeletes gyermeküdülőt építtetett. Ugyanezen évben Pavetits Ede kőszegi polgári iskolai tanár ajándék telkén adták át a Garaboncia Üdülőtelepet, a Szent Vid-templom alatti platón. 1944-45-ben, a világháború utolsó hónapjaiban, a menekülő Szálasi-kormány rendezkedett be a községben. A Stirling-villában helyezték el a miniszterelnökséget, őrizték a Szent Koronát 1944. december 29. és 1945. március 19. között. Emlékhelye ma is megtekinthető. 1944. december 24-én pedig itt tartották az utolsó országgyűlést. A Stirling-villa és környéke ma népművészeti alkotótelep.

A hetvenes években hosszabbították meg az Országos Kéktúra útvonalát Sümegtől Velemig. Ettől fogva hosszú ideig a község volt a kéktúra egyik végpontja. Ma már az Írott-kő vette át ezt a szerepet, Velemen csak áthalad a túraútvonal. Velemből a hely mintegy 30 perc alatt érhető el.

Kőszeg

Gazdag múltja révén sokszor jelentős szerepet töltött be Magyarország és Ausztria történelmében. Vas vármegyében egyedüliként már 1328-ban királyi városi címet kapott, amelyet 1648-ban szabad királyi városi ranggal erősítettek meg. 1532-ben Jurisics Miklós várkapitány megvédte városát a török elleni támadástól, ezáltal megakadályozva Nyugat-Magyarország és Bécs elfoglalását. A város sikeres helytállása először a hírnevet, majd a gazdaság felvirágzását hozta el. Mivel ezt követően a háborúk már elkerülték, mára országunk műemlékekben harmadik leggazdagabb városa lett Budapest és Sopron után. A történelmi városközpont felújításáért 1978-ban Hild János-díjat kapott, majd 2004-ben a Magyar Televízió nézőinek szavazata alapján az "Az év települése" címet érdemelte ki. 2009-ben "Magyarország legjobban fejlődő ökoturisztikai desztinációja" címet érte el a Kőszegi-hegység településein működő Írottkő Natúrparkért Egyesület. A Kőszegi Tájvédelmi Körzet központja, számos látnivalót kínálva a természet szerelmeseinek.

A városban három kultúra keveredik: a magyar, a német és a horvát.

A városhoz kötődő híres emberek közül elsők között említendő Ottlik Géza író, az Iskola a határon című könyv szerzője és Chernel István ornitológus, a síelés megszállottja, valamint Lóránt Gyula, az Aranycsapat tagja.

Ahol 11 órakor is harangoznak, emlékezve az 1532-es győzelemre, amelyet Jurisics Miklós várkapitány vezetésével a kőszegi várvédők arattak a Bécs ellen vonuló Szulejmán seregével szemben. A Jurisics vár a kőszegi műemlékek legfontosabb épületegyüttese. Későgótikus, korareneszánsz folyosója a hazai várépítészet egyik legszebb gyöngyszeme.

A Jurisics téren építészeti emlékek egész tárháza fogad bennünket:
- Városháza
- Tábornokház
- Lábasház
- Sgraffitós-ház
- Arany Egyszarvú Patikamúzeum
- Hősök kapuja.

Kőszeg városképét meghatározó templom a Jézus Szíve plébániatemplom. A város történetével szorosan összefonódott a kőszegi szőlő, a kőszegi bor története. Szobrok, domborművek, pincék sora mesél a borról, mint hagyományról. A kőszegi bor elsősorban vörösbor, kékfrankos vagy zweigelt, de kóstolhatnak itt finom rosét vagy chardonnay-t is. A Kőszegi Borok Házában szőlő- és bortörténeti kiállítás tekinthető meg.

Stájer házak

Az első két épületet Kőszeg városa a XVIII. század végén lakóháznak építette Stájerországból 1750-ben, Mária Terézia Erdőrendtartásának (erdőtörvényének) kiadása után, a szakszerű erdőgazdálkodás megkezdésére behívott erdészek számára.

Az erdőőrök 1780 tájától egészen 1954-ig laktak itt, és 1920 után panziót is berendeztek, ahol olcsón árusították teheneik friss tejét, az abból érlelt sajtot, valamint kenyeret, szalámit és bort.

Ma az igényesen felújított épületekben erdészeti múzeum működik.

Óház-kilátó (609m):

Valahol itt kezdődött Kőszeg története. Az itt álló határőrizeti céllal épített várról (Castrum Kwszug) kapta nevét a hegyek lábainál elterülő város. Ó-vár első írásos emléke 1248-ból való. Könnyű elérhetősége miatt sok túrista jön fel ide. Gyönyörű a kilátás innen Kőszegre, Szombathelyre, Ausztriára.

Velem - Vizimalom

A malom az utolsó molnár família, a Schulterek nevét őrzi. 1980-ban a malmot helyreállították és bemutatóhellyé alakították. Ma a gabonaőrlésre alkalmas malom múzeumként működik. Velemhez tartozik, de Kőszegszerdahely határában található.

Cáki pincesor

Kőszeghegyalja aprócska falujában, Cákon található a Cáki pincesor. Az épületek festői környezetben régi korok hangulatát idézik. A 9 zsúpfedeles pince körül néhány szelídgesztenyefa őrzi emlékét a néhai gesztenyeligetnek. A XIX. Század második felében épült házakban szőlőt, gesztenyét, bort tároltak. Tőlünk néhány kilométerre lévén a pincék akár egy lovaglás keretén belül is megtekinthetőek.